Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VOLT IDŐ...

 

 

 

 

livikaracsony-048.jpg

VOLT IDŐ…

 

 

Volt idő,  Kettinger Lajossal

beszéltük meg világ folyását.

Jó emberem volt,

mását nem leltem sehol!

Míg el nem vitte kocsma,

nem ült parttalan vita napokra,

hallótávolságokon

messze nem belül.

 

Fejben talonba tettem, mint a kártyát,

mását kerestem agorán,

utcán,

sziklavárban és déli lankán,

kirándulásokon.

Hiányzott jó szava, bölcsességei,

együtt elfogyasztott reggeli.

Sok más is, mondom én.

 

A távolság falára túl

nem egy költemény

eljutott ugyan,

de ami messze jut, gyönge visszhangja van.

Oly megkapó, áttételekben látható

volt csupán rímben rezdülő

rég-zene. Lajosom jobbik énje,

eres keze időnként jelet karcolt

fehér papírra.

 

Lenn, minden előre meg van írva.

Tegnapnak visszaútja holnaphoz úgy se lesz.

Így a jó, remek világban élünk.

Reményeinket fűzzük rózsaláncra.

Mormoljunk imát

templomok hátsó padsorában,

eltávozottakért.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2012.03.06.