Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VISZIK A PÉNZÜNK

025--5-.jpg

 

VISZIK A PÉNZÜNK


A kormány benyújtotta a paksi szertelenkedésről szóló törvényt.

Jávor Benedek benyújtotta, hogy Daktari!

Pionyér Abrószimov felkent utódja a markát dörzsöli, olvashatta valahol fordításban, hogy lesz még egyszer ünnep a világon, értelmezte, felfogta megcselekedte. Zsebel.

A pionyér Abrószimovot zsigerből utálók széles platformja örömtáncokat lejt. A Magyar Atom jobban teljesít! Jávor Benedek daktarizik tovább...

A született (kijelölt, esetleg önjelölt) gerinctelen népi kezdeményezést indít: Szarjuk le nyilvánosan a nemzetidegen jávorokat! Kövérek felkarolják a kezdeményezést, felejtve a voltunk mi már jávorfácska rigust.

A szűkített 386 megszavazza: Szarjuk le! Kétharmadosan.

Jávor Benedek még daktarizna kicsit, de rettenetesen le van szarva.

Ebben az állapotában ül ki, mint a költő a partra. Nézné, A dinnyehéjat, de az még korai. A héjazható első szállítmány csak június elején érkezik Nurszultán Nazarbajev őeminenciája ajándékaként, ha csak a görög import be nem előzi két nappal.


Elkeserítő a látvány, Jávor, nyakik a szarban, a rakodópart alsó kövén.

Tudják ezt az eltávozottak is. Lelkek. Fentről-lentről egyaránt. Szellem materializálódik Jávorunk mellett. Beszél az elkeseredetthez. Mesél grízes tésztáról, orosz-magyar barát társaságról, kmk-ról, az asszonya tizenegy tyúkjáról, ahogy kapirgáltak a kertben, meg egy vadászpuskáról, amit pionyér Abrószimov felkent utódjának debil elődje ajándékozott neki, hogy fogja a száját.

Jávorunk pityereg.

A materializálódott szellem zsebéből pézsét varázsol elő, letakarítja a szar Benedekünk szeméről és szól:

Láss!

Aztán sírnak együtt egy kicsit, mert nehéz ügy ám az összefogás!

A Duna, ja, a Duna! Az folyik továbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb.........


Balog Gábor

-csataloo-

2o14.o5.3o.