Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


URAM, HADD NEVESSEK!

 

 

elorehozott-nyugdiosszeg-nyilatkozat-007.jpg

 

URAM, HADD NEVESSEK!

 

 

Arcomon torz vigyor

simulna lágy mosolyba.

 

Gyakorlatoztatom az izmokat,

kergetem sok visszatérő gondolat

arcvonásokat feszítő tényeit.

Szájszélet görbítő, mindig marad,

csak röpke perc, míg béke jut,

könny nélkül rendezni emlékeid.

Olyankor könnyezem.

 

És igen, valóban,

Így az arc - a régi énem!

Veled élt idő,

közös botorka úttalan embervadonban,

háztartás, semmittevések,

álmok,

horkolásra-ébredések

verselés.

Furcsa kérdések éjjel, ágyban,

konyhában összekoccanás,

láng az ölben,

láng tűzifában, fejszecsattogás,

piacra járás és alkuk magunkkal,

hit, hogy holnapunk

gyermekkacajban is megtaláljuk.

Teszünk valami fontosat.

Túl bánaton, a nevetésre is jut idő,

ha lát a szem.

 

Arcomon torz vigyor

simulna mosolyba.

Szavadra éhes

mindkét nagy fülem.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2012.03.02.