Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


UJJNYOMOK

„Mert menni, menni kell
a vihar-szaggatta ifjúságon át,
el egészen Isten csöndjéig,
menni, míg ránk nem esteledik,
a kertkaput lassan kinyitni,
szerszámokat a helyükre rakni,
a kiskutyát megsimogatni,
vissza a kavicsos úton,
a kút, az árnyak táncán át,
aztán bekopogni az üvegablakon,
mint aki egyszer már járt
itt, halkan bezörgetett,
de megriadva tovább sietett.”

 

LELESZI BALÁZS KÁROLYTÓL idézve

 

20121.02.01-10-kozott.-038.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

UJJNYOMOK

 

Furcsa szerzet az ember.

Kihordott, világra szült,

tán tisztességben nevelt

még felnövő két gyerekkel

most,

ujjongok itt,

hogy szétválás után

nem kell

pofonra arcom, rúgásra hátsóm

tartani kéthetente,

hogy elmész,

s a két gyerekre

se pénz, posztó

ruhára, fára,

és az iskolába csomagolt

falat kenyérre se számítsanak!

 

Megoldom.

 

Ha már így maradt,

lezárás,

és nincs közös jövőn

semmi áldás,

a hógolyót….

A kisebbik gyereknek gyúrtat,

az olvadásig

elteszem.

Rajta ujjaid nyoma.

Benne élet-életem

tiszta vízben.

 

 

Balog Gábor (eculeus)

-csataloo-

2012.02.10.