Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÁN CSAK VÉGE LESZ EGYSZER!

 

582106_3863944075544_1784285056_n.jpg

 

TÁN CSAK VÉGE LESZ EGYSZER!

 

Tart február….gyűlölt és imádott hónapom.

 

Apám és anyám is februári, magam is február hozott.

Februári az ezerszer áldott első feleség és a csodák-csodája harmadik is, névnapostul.

Februárban csináltam összes szép gyerekem, csak a sors fintora, hogy édesanyjuk nem februárban szülte meg őket! :)

 

Februárban bújik ki a medve, hogy jósoljon tavaszt, vagy telet, februárban hozzák első virágaik lopott hóvirágaim, februárban legszebb a tűz a kályha üvegablakában.

Februárban legkeményebb a jégvirág, ha elfelejtem etetni azt a tüzet.

 

Februárban, ha szerencsém vagyon, még megfagy a kocsonya a kerti asztalon, kinn, és februárban török jeget, ha kell, Mátyással a járdán.

 

Februárban fogy el belőlem a tavaly, Dunán, úszással begyűjtött erő, kopik meg bőröm fehérre, februárban veszek virágot számolatlanul és itt kapom a lovacskás februári tortámat is – gesztenyéből.

 

Február – hónapja annak, hogy nem fogadkozom. Látok, mindent legélesebben, tisztán, helyén, megkérdőjelezhetetlenül. Csalást és igazságokat, népbutítást és jóra szánt elkötelezettségeket, pártlisták foghíjait-hibáit, de pártlisták álságos hazugságait is. Februárban ígérem meg, hogy elmegyek, ott leszek, s csak később döntök, hova, kihez megyek, s kinél maradok hiány.

Februárban megköszöntöm a Dorottyáimat, Zsuzskáimat, de csöppet sem zavar, hogy ugyanitt köszöntöm az összes szépnevű volt kedveseket. Jut rájuk idő és szeretet a félsötétben.

 

Februárban pörgök-pörölök legtöbbet azzal a sárgakép-Marissal ott fenn, aki a fényt adja-visszatartja, februárban hajtanám két kézzel, ha elérném a felleget, és kertemben, ami valljuk be, meglehetősen avantgárd, februárban térdelek le a kő-gruppba ültetett tavalyi tulipánhagymákat borító földkupachoz, belesuttogni – nagy idő jön zőődikéim, a tél nem tart már soká!

 

Várom, de várom, hogy elmúljon február!!!!

Tavasz jön, igazi tavasz utána!

Hit, remény, satöbbi, minden, ami szép!

Dehogy leszünk mi gyarmat, orbán zsebében átvertek, kisemmizettek! Dehogy leszünk mi otthonmaradók!

Leszünk Bálint Gyuribácsi lelkes olvasói, virág- és szebb megélhetést, visszakapott Hazát építő polgárai zsebkendőnyi kertünk-veteményünknek, a csak a miénknek, a KÖZTÁRSASÁGNAK!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o14.o2.11.