Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PETŐFI ÚTJÁN MA

10501840_10203572271685844_8376538382271452929_n.jpg

PETŐFI ÚTJÁN MA

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.”

No, pont ilyenből akad elég itthon, kormánycsúcson, meg kormányközelben, rettegve a morzsáért meg a zsíros falatért, ami elvtársi-baráti alapon lepottyan, ha a vezér is úgy akarja. Mondanám, elvagyunk velük, mert a kép ezt mutatja, pedig a valóság árnyaltabb, mi több velejéig más.

Szavazói többségének is tele a töke a vezér agyament világképével, stadionmániájával, tolvaj természetével, Brüsszel ellenességével. Az ellenzék, a palettán megjelenő és megjeleníthető ellenzék észrevehetősége marginális, a hatalom támogatóihoz töredezettségében alig mérhető.

Pedig lehetne gondolkodásra késztetni polgárt-parasztot, maradék munkást, alkalmazottat, hajlékonyt, talajvesztettet is!

Békeidőben ki lenne az a botor, aki elgondolkodna Petőfi forradalmi sorain? Ki lenne az, aki saját életét rongynak fogná föl? Ki lenne, aki nem háborodna föl azon, hogy valami hagymázas forradalmár az ő kis békebeli, belenyugvó, egyről másfélre tán egyszer eljutó, de legalább ezt megígért életét a Haza becsületével hozza pariba?

Ugye, kevés az ilyen akkor is, ha minden szomszédodtól ellopták a fél telkét, az egész trafikját, a bérelt földjét, a hite szerint hovatartozás minősítését, ha őshonos baptisták kezében a fél oktatás, ha Németh Sándor osztja az észt a maradék, ellenzékinek hitt TV-csatornán Olgival.....

Ugye, kevés az ész felfogni, hogy Thürmer még táncol, húz talpalávalót, s van aki ropja arra is? Nehéz, ugye nehéz megérteni, hogy a tisztességesebb antallisták csak kevese mer kiállni értékek mellett – átigazolni a tisztesség mellé még ennél is kevesebben – és hogy pártosodott duplanulláink, a jujj de keresztények, meg demokraták még kapnak lovat a seggük alá, kalapot fejükbe Erdély belovaglásához?

Sehonnai bitang, aki pozícióját magán- és családja gyarapodására kamatoztatja. Aki kőbányát, szőlőhegyet lop, gründol, s elévülési kérdésekben csalhatatlan korifeust alkalmaz úgy, hogy annak felesége is megkeresse a havi ötmilliót a másik lopósnál.

Sehonnai bitang, aki lenézi, semmibe veszi az ország robotosait, az egészségügy alkalmazottait főorvostól hullahordóig, a népnevelőket, néptanítótól egyetemi tanárig. A munkájukat vesztett nincsteleneket, a közmunka hamisságával a megélhetés határmezsgyéjére terelt milliókat.

Sehonnai bitang mindazok szoros, érdekalapú szövetségi rendszerének tagja, családtagja, akik a borzadályt önös érdekből fenntartják!

És sehonnai az is, aki homokba dugja a fejét, és saját eszményeivel szemben – legyenek azok jobbos, vagy balosak – bárhol, bármi megmérettetésben a mindig is, elejétől is, a velejükig romlott tolvajok hatalmát hallgatással, megengedéssel, tűréssel, rábólintással, vagy vele alapállásában alig különbözőtől szembenállással, pozícióharccal  elfogadja.

Nem kell halni! Ma semmiképp nem kell! Ma élni, gondolkozni, saját jövő felé vezető utat felmérni és a belső értékrend szerint, csak szavazni kell!

Augiász istállójává lett az óriásplakátokon, mi pénzünkön jobban teljesítőnek hirdetett ország! Kitakarítani a mocskot, csak az egészséges, nem megalkuvó gondolat és viselkedés folyamai, a folyókká duzzadó, szennyeződéseiktől megtisztult régi patakok és a friss vizek lesznek képesek!

Együtt.....

 

Balog Gábor

-csataloo-

2ol6.o3.17.