Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PÁRTBELÜGY?

042--3-.jpg

PÁRTBELÜGY?

 

Fogas kérdésere leltem az egyik portálon.

Belügy-e egy párt, annak belső életéből kiragadott belső vitatémája, legyen az eszmei síkok ütközése, ütköztetése ott, belül, vagy akár személyi kérdések, egyesek és mások belső pozicionálásának mikéntje, milyensége?

Egy párt, tudtommal azonos cél/célok elérésére, önkéntesen szövetkezett egyedek platformja, gyűjtőhelye. Magyar törvények szerint, tán a bibliai tíz igaz elv alapján elegendő tíz ember a pártalapításhoz, hozzá némi törvény által előírt sallanggal.

Ne álljunk meg a pártalapítás kinek rögös, kinek aszfaltozott, térképen előre, megalakulás előtt jelzett útján (lásd választás előtti kamupártok kedvezményei és kedvezményezettjei)! Vegyük tényként a megalakulást és a bejegyzettséget, megfelelő belső szabályzattal.

Lépjünk túl a kezdeti szervezés nehézségein is!

 

Fogadjuk el, hogy már létrejött a pártunk, már jegyzik parlamenti küszöb fölött, s azt is, hogy belül is, kívül is látszik, hogy jövő, perspektíva van benne, a támogatók, esetleg tagok száma mérhető, kimutatható és társadalmi szinten kezd bekerülni a fajsúlyos kategóriába.

Ha mindez sikerült, akkor ideje megállni gondolkodni!

A problémák ugyanis pont itt kezdődnek!

 

A kialakult, most már mérhető támogatottságú formáció belső, tagi-támogatói összetételének az irányvonal meghatározásában egyre komolyabb szerep jut, juthat.

A tradicionálisan magát baloldalinak valló, korrupcióval és kitermelt, megválasztott tehetségtelenséggel terhelt ellenzéki fél-nyugger párt elhagyóinak vonzköre lehet egy magát bármi másnak, pl. szociál-liberálisnak nevező kilencven százalékban nyugger párt. A bennmaradtak vadul ágálnak majd őshonos hovatartozásuk mellett, a váltók meg csöndben, vagy hangosan megköpködik a gyengeagyúakat. A nyugger-banda viszont csak egyötödös szelete a normál népességnek. Egy ötödös szelet ott, ahol nullától tizennyolcig a polgár nem szavaz, a tizennyolc-harminc közötti, a fiatal, a körülmények között (értsd orbán puha diktatúra) nem balra, de jobbra radikalizálódik, nem tetteiben, de szavazatában!

Az egyre jobban jobbszélre, politikai csapdába terelt ifjúság szimpatizánsai a kiábrándult szülők hada, a központi narancs diktatúra kisemmizettjei, többmillióan. A becsapottak, akik rájöttek, minden csak Quaestor. Ők azok, akik igazságérzetük hagyják a szimpátia, ha más nem gyermekeik iránt érzett megmásíthatatlan szülői szeretet által megvezetetten befolyásolni saját döntésüket, akik előbb-utóbb a dilisnek látszó, vagy valóban dilis gyerekkel szavaznak.

Az újonnan feltört nyugger párt, belső harcát viszi nyílt színre. Belekotyog boldog, boldogtalan. A belső harc, a kiplakátol lényege nem más, mint párton belüli pozíciószerzés, név, esetleg kicsinke pénz, számlaelszámolás. Generációs harc is, ha a minden megszolgált és sokakat kiszolgált, sokat próbált jó nyugger arc áll a ringbe nálánál harminc-negyven évvel fiatalabb, meggyőződéses, a pártalapításkor megfogalmazott eszmék mellett elkötelezettel. A nyugger, de bármely más eszmeiségű párt belső kényszere: egyszerű matematika! Mi hoz többet adott esetben a konyhára? A fiatalítás, vagy az összezárás? Az istenhit, vagy az istentagadás? Az egyistenhit, vagy a több is lehet megengedés? Aki hoz, vagy ki hozhat több szavazót - alapkérdés.

 

Nagy a baj és nagy a befelé fordulás megélhetési kényszere, ahol a kisebb eséllyel induló, biológiailag harminc évvel fiatalabb helyett a nagy öreg a befutó! Nagy a baj, ahol a nagy öreg nem veszi észre, szerepvállalásával fiatalokat idegenít el, tol tovább, hova máshová, mint a radikalizálódó, félrevezető, vállalhatatlan többséghez, vagy a kivándorlás-alap elkeseredettjeihez. Mosolyogjunk is egy keserveset! A nagy öreg nem veszi észre, mert világéletében csak törpe volt!! S most, a válságidőben, amikor minden nyugger szavazat számít, rá bíznák a gyeplőt! Nem tudom bemeséli-e magának, hogy az a feltörekvő, pártjában, eszméiben elkötelezett kis suttyó tökös-puncós majd kap később esélyt? Végképp nem tudom, elhiszi-e, ha sikerült bebeszélnie magának!

Na, látjátok, innen mindegy az egész!

 

A választási matematika a lenullázott balost nyuggerhalász szerepre kényszeríti. Nosztalgiázva. Fiatalodásnak, fiatalítás tervezett, szervezett szavazószerzésének híre nincs, esetleg hamva. Az vona-kodással valósul meg, ahol épeszű nem akarja!

 

Minket azért tartanak, hogy csínybe menjünk, legyen kit jól pofán csapnia a rendőrnek, mondta nekem, személyesen egy két éve országosan ismert fiatal arc, kicsit elkésetten egy tüntetésről. Hozzátette azt is, a tevékeny szerephez elvárnák, a pofáját ne nyissa ki, s hogy minimum alelnök módon, csokornyakkendő legyen a farkán is.

 

A hiba, a rövidlátás valahol itt gyökerezik.

 

Rövidlátás nálam, ha tetszik, de Iványi Gábor és következetes hite, embersége jut eszembe. Tele a világ gazemberséggel, de mindig akad, aki tesz a tisztességes jövőért. Megtartva, felemelve az elesetteket, esélyt adva a legnehezebbhez, a bajból kilábaláshoz, s a csapat, amivel dolgozik, csupa-csupa fiatal!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o15.o6.24.