Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT

10501840_10203572271685844_8376538382271452929_n.jpg

MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT

 

Nincs szerencséje Tótó kutyámnak, így hajnalfél felé a mai nappal!

Aprószemű, hideg eső esik foghíjasan, ergo nem sok reménye lehet, hogy megtartjuk a reggeli sétát. Valójában szereti-e, vagy utálja az aprószemű, hideg esőt (foghíjasan), nem igazán tudom. Ezirányban eddig közérthetően még nem nyilatkozott, én meg, mint a családban súly szerint többségi családrész, ilyen, vagy olyan véleménynyilvánításához nem kértem jeltolmácsot, mint vidák.

Azt hiszem, magam döntöttem úgy - érzéketlen súlybeli többség - hogy az a reggeli séta bizony elmarad.

Leviszem helyette a mosókonyhába vasalni! Van, vagy két mosatnyi szárazruha. Tótót lerakom egy székre, bekapcsolom az igazmondó-kéregetőt, a Klubot, és így, végzek egy feladattal, mire hét óra lesz.

A kutya, a télvízi hosszú éjszakákon hozzászokott a hajnali négyes keléshez. Szükség volt rá, mert így lehetett rászoktatni a szobatisztaságra. Másfél hónap dresszing és azt hiszem, teljes a siker. Mindig eszemben van kedves elődje, a lánykutya, Picur. Mennyivel kevesebbet kapott! Ő akkor került a családba, amikor reggel fél hétkor már munkában voltam. Május volt, könnyen kilöktem a kertbe a csöppséget ellátva kajával piával, hogy teljen a napja, míg én, vagy kisebbik gyerekem megjön, a házba beereszti, szól hozzá, játszik kicsit vele.

A kis szaros kankutyu, a nem vér szerinti utód, már nyögdíjas-hozzám került. Időm pelyva! Az öregség korán ébreszt, van idő foglalkozni vele.

Milyen is egy napunk, ne szégyelljük Tótó, mondjuk el!

Hajnali négykor az egészségügyi kipaterolás. Utána dicséret, ha teleszartad az udvart. Ha csak a hólyag volt teli -dettó- mert a dicséretre embernek, állatnak szüksége van. Négytől hatig azt lesed, hogyan olvasom el a leveleimet, mire válaszolok, mire nem. Csak megjegyzem, vannak restanciáim, tudom. Azt is, hogy azok téged nem érdekelnek. A politikához is kutya vagy, ez vélhetően közös jellemvonásunk. Neked az a fontos, hogy levélkezeléseim között a maradék két kínai mellényeim cipzárját rágd használhatatlanná. Ezt is megértem: Jön sok, új vasfogad.

A délelőttben benne a kettő séta, két utca erre, meg kettő arra. Imádkozom, hogy előre menjünk, mindig toronyiránt, te meg fosol, mert épp egy-egy kerítésen belüli, úszómendencés, na nem szijjgyártós, habonyos, vagy girós nagykutya, de afféle mind, vágyja pórázod, tépi a kerítést, s irigyli mozdulatsorában az utca szabadságát nyakadból. Demokrácia....

Egész nap eszel és ennél! A sajátod ott van előtted terülj-asztalkámként, nem semmi pénzért az újrahasznosított hulladék, de neked leginkább abból kéne, amit mi eszünk, amitől még tiltanak hozzáértők egy ideig. Lazaccal, báránnyal etetlek -legalábbis papír és ár szerint, és összeszámolva pont egy ezressel megy el rád (oltás, bolhairtó, orvos, nyíróleányka) több, mint hajlékukat elvesztett embereknek adok havonta. Én hibám, lehet, de az döntésem is. Családtag vagy, ha nem is ember, csak egy kiskölök, egy csecsemő, akit szép asszonytól, ember-világot, s koromat ismerőn vállalni már nem merek. Nem magam miatt.

A játék is véredben van – futsz, rohansz, eszméletlen bak- és békaugrásokat produkálsz, szóval látszik rajtad a élet, a fiatal élet. Hozod-viszed labdát, görgeted orral, ráugrasz, megfogod, cipeled ide-oda, s ha elfáradtál, szépen sorba-glédába rakod ahány van. Rend a lelke mindennek!

Estefelé, beköszön hozzád a boldogság. Megjön, munkából „anyád” és minden rend felborul, ahogy rendeknek illik, mert összetartoztok, imádod. Kötözködsz, játszol vele, ölébe ugrasz, nyakába nyalsz.

Végképp elfáradtan a háttér tv-t nézed és megugatsz minden fekete ruhást, minden csöngetést, minden baromarcot, puskalövést.

Egy ideig bírjuk, viseljük, majd rád kerül a papagáj-takaró, mint gyermekkorom Misi mókusára. Aludj el szépen, kis Tótó!

Volt egy váratlan, Jézuska hozta kiadásom a minap. Egy huszonhatéves zár mondott áment (dicsérjük az Urat) a földi világra, s utódja került helyére Cerberusnak, számla nélkül, harminckettőezerért.

Szegénykém, kiskutyám, amíg a mester fúrt, faragott úgy beszartál, hogy moshattam az ijedtedben, csimbókosan, szép hosszú, fajtádra jellemző szőrbe beragadt fekát.

Kutyavalag szappanos mosogatása közben eszembe jutott a politika. Napi. Vajon a Juhász a szar alak, vagy a Nemzeti Trágár, a Prágai Fosós-beszari, a valami ocsmány, emberre magyar állampolgárra azért odafigyelő, rendszerváltásra készülő MSZMP által kimentett dajcstomi?

Jön a holnap, kutyám!

Megyünk piacra, hogy legyen ünnep a Karácsony! Tiltott, de beviszlek kabát alatt, hogy láss.

Lásd a sorbanállást hibás, nagybani zöldséghulladékért, leárazott, kétszer kiolvasztott húsért, halért, és érezd illatát a savanyított káposztalevélnek.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o14.12.19.