Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

ismerkedes2.jpg

 

 

 

 

András üzenete:

hey

csataloo üzenete:

hogy vagytok?

András üzenete:

megvagyunk

András üzenete:

mit csinálsz ilyen korán?

 

Az óceán másik partján élnek, innen a kérdés logikája, ők még csak kóstolgatják az éjszakát, nekünk meg rég itt már az új nap.

 

 

csataloo üzenete:

 

Ne is kérdezd, mindjárt leírom, de hosszú lesz!

Tegnap jöttem haza Horányból, megnézni a kereső családtagot, és reggel fél hétkor az utcán, a házunktól pár méterre egy, úgy nyolchetes kismacskát szagolgatott a szomszédnő, meg a sétáltatásra váró kutyája,  a messze nem keverékféle, szóval jókora, fajtatiszta vörös nagyállat.  Amolyan bernáthegyi féle, de nem az. Tudod, mennyire nem értek a pedigréé-hez! Megálltam a kapu előtt, motort leállítottam, és híresen macskaüldöző Havanesém, Balog Picurt ölrekaptam, mondom, megmutatom neki a macsot, Egyben természettudományos megfigyelést is teszek, hogyan viselkedik egy kistermetű macskagyűlölő az utált faj gyerekegyedével. Balog Picur szokásos "ittamacsak " viselkedését hozta, neki akart ugrani a kis szerencsétlennek. Kellőképp visszafogtam, ami persze izgalmi állapotán nem változtatott, így kis idő múlva megfogtam a grabancát és hazavittem. A kismacs, érdekes fordulatként az összekuporodott, anyavesztett pozíciót feladva megindult utánunk. Be a kerítés lécei között, a ház ajtajában meg megállt. Nyitottam az ajtót, jött volna be. No, ez nem megy, mondtam, és gyors elhárító mozdulatok mellett beslisszoltam kutyástúl. A macs kinn maradt. Úgy tizenöt perc elteltével rám jött a kíváncsiság, vajon merre lehet most? Résre nyitottam az ajtót, látom változásból annyi, mint Gyurcsány kormánynál népszavazás után, szóval semmi. Mit tehettem? Találtam a hűtőben valami maradék tejfölt, kistányérra raktam és kiadtam a kisállatnak a bejáróba. Úgy egy bő fél óra múlva újra kinéztem.  A kölyök, ismert egyiptomi pózban vigyázta a lépcsőfeljárót, tányérka üres. Gondoltam egyet, elkaptam a nyak alatt a bőrét, és mint Móra macskamamája

 

András üzenete:

 

egyszóval most már macsekod is van?

András üzenete:

ha meg megvan, akkor fényképezd mar le a csajoknak. imádnak....

 

csataloo üzenete:

 

csak kissé nagyobb változat.  Behoztam a lakásba. Kutyát magamhoz szólítottam, mondom, vérontásnak semmi helye a szőnyegeken, és megkezdtem a két állat egymáshoz szoktatását. Balog Picur tanulékony állat, gyorsan vette a lapot, de blöffre képtelen pókeresként lerítt róla az összes belső tombolás. Aztán kitört, jött a „megugatlak, mit is keresel itt” roham. Egy jól sikerült pofon és egy hosszasabb lélekreható magyarázat után undorral hagyta békén és sértődötten elvonult. Én átugrottam a szomszédba, mondom, ott van a tapasztalat, meg együtt él kutya-macska évtizedek óta és itt nem a két jóhumorú emberszomszédra gondoltam, hanem a puszta, szó szerinti tényre. Szomszédom, Jóska azonnal adott egy doboz kölyökmacska gyári moslékot, ellátott jótanáccsal bolhaügyileg, a szomszédasszonyom, meg hangosan tetszést nyilvánított. Kiröhögött.

 

András üzenete:

 

Mindenképpen kérünk képet a két állatról együtt!

 

csataloo üzenete:

 

Rajtam. Érthető. Na, mindegy, macs megetetve - befalt mindent. Érthető volt ez is, hisz látható lesoványodott kis testén, hogy a Földön macskaformában leélt eddigi életében sok jóhoz nem jutott (látom a képkérést, még írok, ne türelmetlenkedj!)

 

András üzenete:

 

ok

 

csataloo üzenete:

 

Az étkezés zöngéjeként megjelent a sértett kutyám és mutatta, érthetetlen, hogy itt más eszik, ő meg nem. Igaz nem sokkal előtte bezabált egy jó adag párizsit, de ez, mint tény láthatón nem érdekelte az ítéletalkotásban. Kaja megvolt, én ültem a géphez dolgozni, (várj, pillanat, rendet kell csinálnom. Megint egymásnak estek!)

 

András üzenete:

 

ok

András üzenete:

good story

András üzenete:

I will have to tell it to the girls

 

csataloo üzenete:

 

szóval, beülök a gép elé a nagyfotelba, kezdek pötyögni, megjelenik a macs. Egyetlen ugrással föl a karfára, begömbölyödik a combhajlatomba és nekikezd egy kiadós alvásnak. Picur erre megbolondul. Először körberohangál, vagy ötször, aztán, minthogy a féltékenység rossz tanácsadó sértetten eltűnik a kertbe. A másik, meg úgy három órát pihenget szakaszosan, időnként felébred, olyankor felmászik az arcomig

 

András üzenete:

 

a kutya meg teleszarta a kertet vagy kiásta a kedvenc virágod, mi?

 

csataloo üzenete:

 

végigreszeli az érdes nyelvével a karom. Picur hiánya kezdett feltűnő lenni, így hát kinéztem. Mint egy elhagyott szerető, úgy feküdt látható nagy bánatban valami fa alatt. Megsajnáltam, behoztam, megsimiztem, ahogy jár neki. Na, ezzel új fejezet nyílt a történetben. Innen kezdve bal combomon macska, jobb combomon kutya. Csendes, kulturált egymásmellletiség, a kutya részéről látható csendes utálat, a macska továbbra is a „hozzámtartozást” mutogatta sűrű elalvásokkal, karnyalásokkal.

Dolog nem csak a gép előtt volt, tettem azt is. Bárhová mozdultam, a kismacs a sarkamban. Utána tisztes távot betartva jóviselkedésű’ kutyám. Este, már-már az elíziumi béke állapota honolt, mikor megjött Marci. Boldogan mesélem neki, hogy micsoda eredményt értem el, mire a gyerek csak legyint: „Ezt csak miattad teszi a kutya. Figyeld meg, az első pillanatban, ha félrenézel, neki fog ugrani!”

Próbaképp félrenéztem. Persze, a gyereknek lett igaza. Semmi nagyobb baj, egy erőteljes mímelt támadás az egyik oldalon, meg egy erőteljes karmos odavágás a másikról.

Visszanéztem rájuk, hogy a hadiállapot tűzszünet legyen, és lőn!

 

Fél 11 felé már elálmosodtam, Felhívtam a páromat, elmeséltem neki a helyzetet. Betegre röhögte magát és titokzatosan jó jt kívánt.

 

Na,mondom, pont erre, mármint a jóéjre’ van szükségem nekem is, megyünk felfelé a hálószobába. Picur pillanatok alatt elfoglalta szokott helyét mellettem. Pár perc, és egy szép íves ugrással az ágyon termett az új szerzemény is. Picur felvette a támadóállást, de ismerve pofozkodásra való hajlamomat nem mozdult, csak leste az apró szfinxet. Az, mosott unottan a pofáján kettőt-hármat, aztán mutatta, nem bajt keverni, csak aludni jött és elnyújtózkodott az ágyon. Picur, erre, védőn jogait és helyét, belemászott a nyakamba, mondván, ez a hely foglalt.

Mit mondjak, röhej volt az egész, úgy ahogy volt. Féltékeny kutya, pofátlanul helyfoglaló macskakölyök, én meg egy sárga selyemlepedőn képemben a kutya seggivel.

 

Nagy meleg volt, nehezen aludtam el, és az első, húszperces szakasz után ébredve, a légkondit bekapcsoltam. A zajt, meg a hideg levegőt mindkét állat nehezményezte, és eltűntek Marci szobája felé. Na, végre nyugtom lesz! - mondom, és húsz perc elteltével a zajforrás alól kivettem az áramot. Csend és nyugalom. Aludnék elfele.

 

Érzem, ugrás-landolás lábnál, megjött a macska. Először csak letanyázott lábtőnél, majd kihasználva, hogy kutya sehol, gondolt egyet, és nekilátott kisajátítani a fej körüli pol-pozíciós helyeket. A mellemre mászott, onnan célozta meg a képemet - visszatettem a takaróra. A kézen-karon kacsázott végig, s a célállomás újra a fejem. Eridj, már te bolhafészek, mondom, s teszem vissza sokadszor távolabb, de eltökélt. Az elképzelésből semmit nem ereszt.

Elééééééééééég! Az álom elszállt, irány a nagyszoba, a gép. Marci fiam épp szokásos éjjeli tornázásával van elfoglalva, és rajtam röhög. Belépek. Látom, párom még dolgozik, mesélem a történteket, az is röhög. Na mondom ez ilyen nap. Fél kettőkor, bevédeni magam, úgy fekszem le, hogy a kutya, mint hófehér testőr a fejem körül forgolódik. Macsek sehol.

Tán az izgalom tette, tán a szalámis kenyérre bezabált két dió, kutyám gondolt egyet, és vastag sugárban kimondta a kígyó nevét. Minden ott bűzölög, ágyon, padlón, de semmi baj, mondom ez már egy új nap, lehet kezdeni rendet csinálni. Húsz perc alatt azzal is kész vagyok, feltörlés, felmosás ágyneműcsere, szóval csupa éjjeli munka.

Kutya szégyenében elvonul Marcihoz, én szellőztetek és feküdnék lefelé. Teszem. A fáradtság hamar elnyomott, és a digitális óra zöld számai nem ébresztettek, csak mutatták az időt. 2:33, amikor a kismacs újra rátelepült a pofámra. Elég már!I Itt a móka vége!, Macs elkapva, kirakva ajtó elé – lesz, ami lesz és vissza az ágyba.

4:42. Ébredek. Panasznyávogás ébreszt engem, kutyát. Marcit nem. Mit lehet tenni, irány a konyha megkezdem a reggelt. Macsek a sarkomban, a kutya utána. A béke csak látszat, a felszín alatt a rivalizálás minden jele.

Szarok rájuk. Megiszom a kávémat, ülök a gép elé, mire mindkettő megjelenik.

 

 

 

 

Egy kis ugatásos, pofozkodásos reggeli bemutató után most egyik a bal combomon, másik a jobbon.

 

 

Szép napom lesz!

 

 

BGJ.2008.08.05.