Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KÖZGAZDÁSZOK KÁLVÁRIÁJA

18339659_10211102171328629_1159036650_o.jpg

KÖZGAZDÁSZOK KÁLVÁRIÁJA

 

Empirikus tapasztalatok szerint, halottnak, bármekkora nagy ember is volt, sosem volt jellemzője sírjában forgás! Sem a lassú, sem a Singer-féle gyors, varrógép-változat!

Magam is, talán ezért zárom ki, hog a XIX század zseniális közgazdaságtudósa, Marx Károly, netán forogna odalenn.

Ő, annak idején látott egy világot a maga szépségeivel és visszásságaival, és jobb híján egy eszmerendszer kinevezett megalapítójává avanzsált inkább halála, a visszapofázás lehetőségének fizikai elvesztése után, mint annak előtte.

Marx óta a világ gyorsuló tempóban változott. A kapitalizmus dominanciája, az ellenpólust meghozó első, majd az ellenpólust társ-világhatalmi helyzetbe hozó, már régen nem marxi valóságot is megbuktatta a technikai forradalom ki tudja hanyadik, immár számítógépes és robotizáláson mozgó szakasza.

Értelmezhetetlenek a fejekbe keleten-nyugaton mantraként rögződött marxi osztálykategóriák! Pláne, marxi-, tizenkilencedik századi közgazdasági alapon!

Arany közgazdászok nyerik a Nobel-díjakat, de használható, értelmezhető, a köznép számára is érthető, felfogható új tagozódás bemutatására eddig képtelenek voltak! Próbálkoztak szegény-gazdag, földrajzi alapú szembenállás bemutatásával. Próbálkoznak globalizáció s nemzeti törekvések által definiált felosztással, ami mindkét esetben csak államok külviszonyaiban meghatározható, az állam polgárainak belső,volt osztálytagozódásának változásaira választ nem ad.

Amíg a görög demokrácia eszményképe még él, a polgárnak, a civisnek-civilnek, a szavazati joggal rendelkezőnek illene olyan világképet adni, ami jól felismerhetőn felvázolja helyét a társadalomban!

Magyar, de angol nyelvterületen is csak egyetlen, hamis és félrevezető meghatározója maradt a marxi osztálytársadalomnak! Csupán nevében, a középosztály, ami önmagában is hazugság, mert nem azonos érdekű, egymással szemben álló egyedek kétes és csökkenő többsége, a garantált lecsúszás és a szintén garantált- hamis megnevezéstől nem függő, objektív – erővesztés felé!

Fél ma a közgazdaságtan a lényegi bontástól felosztástól! Fél, mert veszélyes vizekre evez, ha olyan ellenérdekeltek között, mint a nagyhatalmak ( lásd USA, Kína, Oroszország), túlélést meghatározó állásfoglalás, diktatúrák, vagy diktatúrákba forduló formációk helyett, általános, emberi, ember társadalomban elfoglalt helyére választ adó kategóriákat kell meghatároznia! Ne hallgassunk arról sem, hogy a bizarra édesített-keserített tortát erősen befolyásolja a lemaradt, sokszor önhibájukból lemaradt társadalmak, államok vallási befolyásoltsága, vagy maga a minden időkben legrosszabb változatban terjesztett nihilista hit, a mindent fölülről jövőként elfogadó, az egyéntől csak életet feltétel nélkül eldobni kívánó, azt felkentjei által azt túlvilági jutalommal hitegető.

Nehéz terep!

 

Kellene valaki Nobel-díj jelölt, aki simán és érthetően bizonyítja, hogy RÉTEG-TÁRSADALOMMÁ lettünk!

Öt százalékban a pénz- és egyéb, előnyöket köbösen haszonélvező pár tíz tehetségesek, de mellékvágányukon csupán önmaguk pénzügyi hatalmát ma már törvények névre bontható sorával bizonyítható egyszerű, tíz alatti ezrek rétegével.

Húsz százalékával a vélt, s néha valós támogatást élvező „nekem jó”szavazóbázis rétegével.

Negyven százalékkal, a nem tudja hova álljon, egymást maró réteggel, akik mögött egymást megosztó eszmék sorsszerű bukása a végeredmény.

S végül, harmincöt százaléknyi hitevesztett bolonddal, lecsúszottal, aki még ma sem érti, hogy ha van szavazati joga, azzal élni is lehetne, kéne!

 

A ma ismert bolygófelszínünk is rétegekre épül! Elfogadott tény, bizonyított!

Olyan nehéz lenne, pár briliáns agynak megtalálni azt, amit én, a közember simán látok?

Kálváriát jár ma a közgazdaságtan. Impotenciájának minden eleme, vakvágány-elemzései mind egyfelé visznek: Embertömegek új, minősített és visszafordíthatatlan rabszolgasága felé!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2017.05.16.