Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JELENTÉSEK LÍVIÁNAK 781.

10501840_10203572271685844_8376538382271452929_n.jpg

JELENTÉSEK LÍVIÁNAK 781.

 

GÖRBE REGGEL

 

Csupa piszlicsáré dologgal telt el a hajnal. Felébredtem. Hideg zuhany. Ablakok kinyit-becsuk. Hideg zuhany. Gép, posta. Netkörbenéz. Minek? Tejfölös-gombás paprikáscsirke túlméretezett adagból. Tombol a hülyeség, pedig jót akartam. Csak a gomba volt nyolcan deka, a csirke kényszerből lett másfél kiló mell, mert egybefagyott a lelkem. Összesen nyolcvan perc a konyha az elő és utóglancot is beleszámítva.

Kocsiba Harrach-kenyérért. Az az, amit szombaton megveszel, hogy vasárnap, ha véletlen akad valami sürgős és istentől elrugaszkodott kalapálnivalód, ne kutasd a szerszámosládát a kalapácsért, elég, ha benyúlsz a kenyeresszekrénybe. Persze, ha csupán morzsát akarsz gyártani, arra is jó.

Többfunkciós Harrach, ha tetszik. Nekem nem. Ha nem lennék olyan toleráns, bizony azt mondanám korán reggel, hogy a jó kurva anyját az ilyennek. Persze, toleráns vagyok, nem mondom.

Ha már bolt, akkor Livi-tanács – igyál limonádét, sokat a melegben! Vettem is két citromot neki aranyárban az érkezésre, mert kisbolt az illető bolt, s a szomszéd nemzetiben, kánikulára tervezett kommersz konyakot is. Cigivel, annak tartozékaként.

Most pedig elkezdem a napot – ezek után – és semmit, de semmit nem fogok csinálni, csak gyönyörködöm a reggelre egy szem sárga virággal másodvirágzást kezdett idei kánán, lecentizem, mekkorát nőtt a még bimbóban lévő utolsó két tő liliom bimbaja, kiszámolom a kivirágzás napját is hamar, zuhanyzok, zuhanyzok, zuhanyzok, mert a Duna, az ugye most épp nem a kertem alján folyik, és lezuhanyzom vagy háromszor a kutyát is.

 

Agymenéseim lesznek, amiket nem publikálok, mert minek, ott a többi, hosszú tanulmányt írok a nyitott, szabad-költözéses világ végéről, mint tendenciáról, aminek enyhe előszele csak a manapság világi tolvajlások kendőzésére használt bevándorlósereg. Lesz benne szó, adat a bezárkózás megtervezéséről, mint nagyok paktumáról, az érdekeket is csoportosítom, és jól elrakom fiókba a négy vezérországos, Föld újraosztó, eredeti, -csataloo- teóriát.

 

Mert publikálni tök fölösleges. Csekély és hatástalan a nekem hozzáférhető publikációs felület, a gondolatsor önmagában is bizton számtalan helyen hibás-lyukas. Jobb a fiókban vátesz szerep, rám tervezte, alkotta meg az Isten, jóval Kasszandra előtt.

 

Amúgy jól vagyok. Nincs sem egó-túltengés, sem szerepre-vágyás, naponta olvasok három-öt oldal Moldovát, spórolok, amin tudok, főleg magamon, nem családomon. Valahogy úgy, ahogy Marínám küldtem a tengerpartra nyaralni gyerekkel, amire már a gyerek sem emlékezik. Semmi nem változott.

Létező világokból próbálok általánosítani, mint a Klub Rádió, de nem kérek és nem várok hozzá senkitől „rendelkezésre állást”. Helyemen kezelem a nekünk jutott egyetlen világot, és tervezem, hogy veled, Livus, meglátogatjuk Annuskát, nem az olajost, a bulgakovost, a rokont, az egyetlen anyám korából maradékot, a tüneményt, a bori megmenekült emlékét értékén őrzőt.

Zuhany.

Elleszek, mint a befőtt a hétfői hitvesi megfektetésig Allah, Buddha, Vitzilopocstli, Viracocha, Path, Odin, de a néven nem nevezhető, sőt Jézus csendes híveként is, Marx Károly és hatodik Lenin után, szabadon, feleségváró, életből kifelé ballagó.

Amolyan – csataloo.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o15.o8.o8.