Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JELENTÉSEK LÍVIÁNAK 771

007--8-.jpg

JELENTÉSEK LÍVIÁNAK 771

 

Kedves, azt hiszem, a mai Jelentés neve más is lehetne. Lehetne Elkeseredettség, vagy Kudarc a mai, minden eresztékében recsegő-ropogó világban.

Mindenben lehet hiba, bennem meg sok van az alaptételem, innen indulok.

M.-ről írok, aki közel áll szívemhez, és sokadszor-megint beleesett a halászó csalók hálójába. Most épp a személyiség-építő hadovások egyik épp csúcson futó senkije palizza be, s én tenni ellen szinte semmit nem tudok!

A csaló, szokásos képlet szerint, csak már megtérült, a megváltása útján járó híveknek elérhető, pedig van mindene, ami a megjelenéshez manapság kell! Weblap, önéletrajzzal, amiből kiderül, hogy lentről indult, volt zsákhordó, szénlapátoló és gyémántmosó is, hogy következetesen fejlesztette önmagát és ezerötszáz ember felettese lett, de lemondott mindenről, csak azért, mert megtalálta önmagát a karitatív tevékenységben! Rájött, hogy életcélja a mások megsegítése, hogyan lehetnek sikeres emberek! Könyveket írt, vásároltat, terjeszt, tele van vele a youtube!

 

Nem a kisördög, de a hatvanöt évem tapasztalata mondatja velem, hogy egy netes önéletrajz, ha, mint gurunknál, nem után-kereshető egyetlen eleme sem, az kamu, az butítás, csalás alapja. Az sem a kisördög, hogy engem, a mélyről indult hatvanöt évest nem kábít el a frázispuffogtatás, az evidenciák tudatos, hamis sorba állítása sem. Szimpatikusnak tűnő hazugságoknak sem dőlök be csupán azért, mert mosolyogva, meg valami maszlaggal megspékelt szöveggel vigyorognak a képembe.

 

Én nem csak meghallgatom, a szép az élet zenéket akár hússzor is, de tudom is zsigerből, hogy szép az élet! Azt is tudom, hogy akkor is szép, ha nekem épp nehéz. Tudom az életsorsomból, a megéltből, hogy a hullámvasút, visz föl, meg le is. Ismerem nagyszerű várakozását az emelkedésnek, szememben a képek a csúcsokról, és feldolgozottan őrzöm zuhanásaim gyomorforgató, tanulságos, gyomorszorító „élményeit”.

Hogyan magyarázzam meg a bebódultnak, Kedves, hogy a tetszetős szöveg nem több, mint Patyomkin falu, ha fingja nincs arról, ki volt Nagy Katalin? Hogyan magyarázhatnám meg azt, hogy újonnan talált ideológiáinál ezerszer többre tartom megtalált tartását, következetességét a munkában, a teljesíts jól és tisztességesen-ben, a pénze kuporgatásában, az ésszerűen megválasztott életvitelében, ha azt hiszi, mindezek alapja nem ő maga, személyesen, hanem egy tankönyv, egy csaló hazugságai?

Honnan adjak neki használható önbizalmat minden továbblépéshez, ha tudom, az élet pár szerencsfia kivételével predesztinált, a többség a létrán felfelé egy életen át sem jut félfokot sem? Hogyan magyarázhatnám meg úgy, hogy értse is, nem visszahúzó a tudás, hogy miniszter fiából, képesség-, és rendszer-függetlenül is ritkán lesz utcaseprő és versája dettó?

Kedves, tudom, te is megsimogatnád, szólnál hozzá pár jó szót, mert ismered, tudod, megérdemli. Tudom, mennyire taszít téged is, a hazug ábrándok szép szókkal építője, a veretes mondatok összes csalója.

Ma nem látok kiutat, csak az időt.

Idővel rájön arra, az érvényesüléséhez, a személyisége építéséhez nem kell idegen, mankó! Van ő már annyira ember, hogy ne kelljen csalókra hallgatnia! Ahogy saccolom, fél év, kilenc hónapot kell még aggódnom, aztán, ha megélem, minden visszatér a rendes kerékmederbe, a mindennapok sora újra szebben megy majd tovább.

Ja, nem tartozik tán ide, de a rizses-hús, arabosan, amit meg sem kóstoltál, ma kimúlt. A maradékot befaltuk áhítattal a kutya, meg én. Nagy darab húsokkal. Rittyentenék neked egy jó kis paprikáskrumplit, mire megjössz! Seperc megvan és alapanyagban is bővelkedem, de tudom, az sem a kedvenc, ahogy én csinálom. A te szájízed szerint, amúgy lé-elfőzötten, trutyisan meg nincs isten, amiért ma megcsinálnám!

Azt hiszem ezzel el is mondtam a lehetséges kompromisszumot. Megfőzöm azt a kruplájszt magamnak, de elfelezem! Fele tiéd, fele-ségé, alakítgatásra, jobbá tételre. Csak arra kérlek, ha lehet, nekem ne kelljen enni belőle! Hadd maradjak meg a sok lével szörpölgethető sajátnál! Friss, monostori sváb kenyérrel, savanya uhorkával!

 

Rám csörögtél szokottan. Öt perc, és megérkezel.

Fél órát csacsogsz majd arról mi volt, mi nem odabenn, aztán háziruhába öltözöl, és valamikor, úgy fél hét felé én is mondhatok egy-két mondatot! :)

Szeretlek!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o15.o6.19.