Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JELENTÉSEK LÍVIÁNAK 333.

 

 

002--15-.jpg

 

 

JELENTÉSEK LÍVIÁNAK 333.

 

Lemaradtam ebben a száguló világban.

Naponta számtalan apró jellel adja tudtomra, meszesedek, mint a hegyi patakba hullott levél, a jövő már csak erős korlátok között az enyém, a kenyerem java már rég humusz.

 

A jelek, persze mindig különbözők. Csupa apróság, kérdés, feladat, amiből jó, ha felére tudom a megoldást.

Az éjjel vihar volt. A kutya félt mellettem, a párom Barcson. Eszembe jutottak gyermekkorom éjszakai viharai, a számolás, lassan, hogy egy másodperc legyen az egy-egy szám között eltelt idő, s a büszke számítás utána, amivel megállapítottam félelem helyett, milyen messzire volt a villámlás.

Most, hatvan felett, a számítás pontatlanságain gondolkodtam, a tévedés esélyein. Volt ott minden. Ingerészlelés sebessége szemmel, füllel, inger továbbítási sebessége, analízise ideje, döntéshozás, visszajelzés, visszajelzési sebesség – csupa fizika. Válogattam a párhuzamos veszteségek között, kiválogattam a párban elvethetőket, igyekeztem csupán az egyedi megtartására.

Villámlás - dörgés.

Észlelés, ingertovábbítás, inger beazonosítása, raktározás, várakozási feladat kiadása várható következő ingerre, annak észlelése, továbbítása, értelmezése, majd a két inger kapcsolása egy már tudással, tanulással szerzett számítási képlethez, a képlethez tartozó elraktározott anyag előhívása, értelmezése, alkalmazása. Számtani feladat elvégzésére adott parancs.

Végeredmény és annak kontrolja, majd egy fejben nyugtázott szám, egy távolság, s egy mosoly a sötétben, hogy kezdhetem előlröl, ha tetszik.

 

Egy hete a számítógépem jelzi, hogy leragadtam valahol az exponenciális egyenletek, a logaritmusok csodavilágában, de valahol alapszinten, nagyon.

Fut, fut a gép, szinte kín az írás, mert elszaladnak a betűk, s nekem már nincs tudás-tőkém, kapcsolati-tőkém, de alapból, kétlábbal, sima kis mobilizálható pénztőkém sem, hogy úrrá legyek a helyzeten.

Marad a kínlódás, a szikla görgetése hegyre fel, megszokottan, és természetesen a helyzetelemzés játéka, mielőtt újra elkapom azt a sziklát, hogy irány fölfelé, s leüssem a még működő parancsbillentyűket leállításra, törlésre, visszaállításra.

 

C' est la zsizny – mondaná a művelt orosz.......

 

Idáig jutottam a mai Jelentésben, Livi. Közben kitört a hajnal, a reggel is, megjártam a piacot, vettem apró uborkát, szépet, kettőhúszért, hét kilót összesen, s hozzá egy kis almapaprikát is. Elraktam az idei tél - mert tél tudtommal lesz az idén is - március végéig elegendőnek tűnő savanya-adagját, összesen huszonnégy öveggel. Öveges. Ecettel, gázzal száztizennyolc forintra jön ki üvegje, utánaszámoltam. A Tecsóban most akciós, háromötvenkilencért. Ügyes vagyok! :)

Züllök is kicsit, amíg nem vagy. Hosszú lével csinálom magamnak a paprikáskrumplit, és zabizom a hagymával feljavított konzervbabot. Sőt, bevallhatom, a lecsóba a hagyma után nem a paprikát rakom először, hanem a paradicsomot! :)

 

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o14.o8.o5.