Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORÁNYI LELTÁR

    20121_02_01-10-kozott_-050.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HORÁNYI LELTÁR

 

Leltároztam, ahogyan megbeszéltük.

Íme, kész.

Fekete hótaposó alig kopott,

rajta pink szőrme-bevarrás

mint az izmusok

irodalomban.

Fűzője szakadt.

 

Egy bugyi.

Nem fetisisztaként ezt elteszem.

Pár cérnakesztyű, piros,

izzadtságfoltos póló,

vattakabát, fülbe kösöntyű,

hibás.

Katedra könyvek és versizzadás

piros, A4-es füzetben,

talpa-vált csizma, hosszúszárú,

csomó üres papír,

genoterm.

 

A szekrényben,

ruhák között

bontatlan doboz koton pihen.

Ablakban, kéjből fakasztott

párádból fagyasztott jég virága

s ragasztott hang.

A hangom,

nomeg, egy láthatatlanná fakult simítás

a testeden.

Benn hideg.

Bennem megnyugvás.

Pangó erek, tolulások.

Túlélés-szabály felrúgások,

de jelzem, kedvesem,

értem én, az élet megy tovább,

mert láttam.

Tavaly, új helyre, mi ketten ültetett

hóvirág kardja zöldjét.

Két hét csupán, s ha Isten adja,

majd virágát figyelem.

 

A foghatót, felhasználhatót

zsebköltő-szín zsákba tettem,

várom, hogy visszajelzel,

mikor viszed-vigyem.

Lányom anyjának, neked.

Kutyám is itt küld üdvözletet!

Fogadd!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2012.02.15.