Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ELGONDOLKODTATÓ

ELGONDOLKODTATÓ

 

Mária! Mondd, ha akkor

Schmoel házépítése,

tetőfedése nem szólít el,

lehetett volna enyém a gyerek?

Tudod-e ma, kanonizáltan,

mit nyerek, s vesztek, ha

nem bújsz szeplőtelen szűziesség mögé,

s elismered, mit sírva vallottál nekem?

Mária! Elmúlt már.

A fiúnk, holnap kereszten feszít,

s én annalesekben sem leszek láthatója

keserű sorsnak.

Te, az anya is másodszereplő leszel!

Talán, anyai fájdalomból

egy jobb, döntésre okos megszállóként

tisztességben felvértezett Pilátusokban

hiszel tegnapért-holnapért

ontva könnyet a miénkért,

fiúnkért.

Mária, szeretlek!

Mária,én csak az ácsod maradok!

Mária, tudd, gyermekek vágyai nagyok,

s elbukni vágyak között az egyszerűnek

könnyű, mint

edzett légiósnak a kard!

 

Mária! Ha maradt utóbbszülötteink után

közös életünk, féltve mondom,

ne akard, hogy egyetlen út legyen

neveltünk példája

ezerszín, áldott, gondolkodásra képes

világban!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2018.13.13.