Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

BÚJJ BÚJJ ZÖLDÁG

 

Jól, nagyon bújsz és begubódzol.

Ott benn ketten vagytok,

te, meg te,

és oly jó a beszélgetés,

semmi kockázata.

Ellene nem mondasz semmit magadnak

az álmaid, ha magadra hagynak,

melledre szorítod  képeid.

 

Tudod, ki vagy,

nincs semmi kétely

az egészre párhuzamban az önbecsüléssel

kizársz zavaró időket.

 

Éjszaka jön, meglásd,

párban repülés utált kékszín táj felett,

felhő  alatt.

Felhőket, kapcsolatban, nem lehet kizárni.

Az eget talán.

 

Alszol is, úgy, magad ölelve helyettem,

formáid,

késztetéseid, 

kéznyújtásaid kötöttje lettem. 

Hat a fény, belőled sugárzó,

és hétnaponta temetem- temetetten

párnapos hiányod.

 

Kivárnod nem neked kell a találkozást.

Ne vess rám követ,

Várni rád nehéz.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2009.06.19

 

Kép