Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BLOGPICURNAK

2005-nyar-horany1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BLOGPICURNAK

 

 

 

Ne rázd magad!

Enni csak este kapsz!

Fogd a rongybabádat,

szaladd körül az udvart,

de ne tartson soká!

A lélek kifagy belőled!

Kiolvasztani

évekre kedvenc társamat

épp oly nehéz, mint meggyújtani!

 

Játékban veled,

a februárban,

nézem egyező- s különbözőségeink.

Te kanért futnál vakon,

aszfaltos-autós vakvilágba,

én szukáért

bomlok mindig, ha hagy,

de ellenpéldaként, egyezőségként,

rögtön, ott kettőnknél,

csontburokban

kilóra-fontra egyforma méretű agy.

 

Te porhóba,

nem papírra rajzolt

krikszkraksszal

írod közös időnkbe

verseid.

Morgással,

időnként farok csóválgatással

de jobban,

s talán maradandóbban is,

mint én teszem.

 

Ketten.

Még fűtött szobában.

Te szűz,

én bak-kokott.

Kétgyermekes.

Egymásnak éljük

fajok összetartását.

Összetartozáshoz nem fűzünk

reményeket, apró, kettőnk közötti, belső

vitában.

Hiszünk csupán.

 

Mondtam, este enni kapsz!

Vizet, azt most adok!

Ha szólsz, mehetsz kergetni macskát,

megoldhatod a fajfenntartást,

ha úgy érzed,

van biztos jövője

almaidnak.

 

Mint tűzvirág, elnyílt a hajnal,

s fakó gyékényen, suta

szalmakunyhóban hét piros

kölyköt fiadzott a kutya.”

Jeszenyin idézet

 

Az álmaid, ha biztosnak érzed,

szaladj szukám!

Rád, fehér gombolyagra is érvényes szabály,

a mindet eldöntő idő,

az Úr, az űr, a káosz,

-csak úgy mellékesen, részekben - létező felettünk,

Blogpicur!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2012.02.11.