Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BEFEKTETŐK ÉS BIZALOM

 

017--12-.jpg


BEFEKTETŐK ÉS BIZALOM

 

Gondban a magyar államkötvények felvásárlója. Gondban, mert hiába vette magas hozamot ígérőn, hosszútávra, a magyar államnak kell finanszíroznia, fizetnie a megígértet. Annak a magyar államnak, ahol a lejárt, vagy lejárófélben-levő adósságok kifizetését majd ötven éve a következő hitelező bizalma adja.

 

Volt, igen volt ilyetén bizalom az állam iránt még a szocvilágban. Kádár, a maga következetességével, pragmatizmusával – nem politikai megfontolások nélkül, de azokkal összhangban – megkapta ezt. Megkapta a fafej Antall is, akinek üzleti érzéke pariban volt a Makó-Jeruzsálem távolság tízedik hatványával, mínuszban. Ő az urat játszotta génvezérleten, rongyosan, s mi kifizettük az árát.

Az adósság-görgetés visszafizetési ígéretének hitele volt Hornnál.

 

A magyar választó első nagy tévedése, annak produktuma, az első focista-megfigyelt kormány rontott a helyzeten. Gazdaságpolitikája következménye a svájci frankban eladósodás, a korrupció melegágyának szervezett kiépítése, az alkalmatlan, de hazug csókosok pozícióba emelése-bebetonozása és a simicska mentalitás.

Kár, hogy az őket követő pénzügyér balfék volt, pénzügyérként biztosan. Osztott a nincsből, megbukott, és megtisztulás szándéka nélküli kormányzati hátteret adott indulásnak a vesztésre ítélt későbbi győzőnek, a második négy év megszenvedőjének.

 

Világválság. Az ország önhibájából és attól függetlenül bebukni készült.

Akadt politikus, aki kijárta, hogy mentőkötelet kapjunk, akadt, aki képes volt gazdasági szakértőre bízni azt, amit rég politika-mentesen, gazdasági szakértőnek kellett volna vezetni. Az ország a csődöt megúszta. Hajszálon, de igen. Megúszta.

Jutalmul beteg, egyszer influenzás emberek sajnált háromszáz forintos vizitdíjából kovácsolt győzelmet magának a hazugság, a hozzá nem értés, persze megtámogatva némi szervezett fasiszta, barikádos, meg autó-gyújtogató, cigányellenes ál-közhangulattal. A győzelemhez kapóra jött a megannyi kis (de félek az összeget kimondani ott, ahol a nincstelen huszonezret sem kap segélyként!) csaló,  a tizenötmilkós Nokiás dobozos, a bandzsa Balogh, meg az áron aluli értéken, simicska elv szerint eladó,  pár ma is mosott.

 

Ma a rablók, a gátlástalanok, a tolvajok hazája lettünk – alattvalóként. Tudja rólunk a kevésbé értelmes, kissé visszamaradott, kételemis bentlakó is, de tudja szomszéd, tudja a világ.

Szent nem maradt, csak a gömböc, Orbán, nem a szent: a tolvaj. Szent nem maradt, csak a KÖZGÉP, sőt mára a ROSSATOM.

 

Sok kis lököttjeim! Ki fogja megvásárolni a nevetekben és saját zsebükre felvett adósság visszafizetéséhez „görgetőlegesen” szükséges államkötvényeket, ha üzenetünk a világnak, hogy változatlanul hót-hülyék vagyunk???? Ki fog beszállni olyan üzletbe, ahol szerzett vagyont (lásd magánnyugdíj, Takarékszövetkezetek, stb.) egy tollvonással elvesz a tolvaj, az orbán????

Most, még pár hónapig tudom a választ: A gülüszemű idióta, a báb, a tartalékból.

S mire feléli, megyünk magyarosan a lecsóba mind.

 

EMBER, KELL NEKED AZ IDIÓTA ORBÁN?

Cigánykérdés tisztességgel megoldható felnőtt és gyermek szinten is a stadionokra fordított ámokfutás összegéből!  Csak a farkasfIóriánokat kell kiiktatni a pénzek útjából. Ipari fellendülés megoldható az unorthodoxia picsánbillentésével, uniós pénzből. Nem örülnétek, ha röpülne a tündérmesés?

A megzakkant focista (árvízi hajós, az ónos esők atyja, a megyei másod, tartalék fénykorában) meg elzavarható egyetlen, jól, helyére behúzott iksszel a választásokon!

 

A választás üzenete, a mi győzelmünk, ami visszahozza a finanszírozhatóságot, a bizalmat a ma már nagybeteg gazdaságnak. GONDOLKODJATOK!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2o14.o2.o4