Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BABIJ JAR

013--5-.jpg

PŐRÉN ELŐTTETEK

 

 

Ez is olyan, mint a Babij Jar.

Levetkőztet, megfoszt javaktól,

s igénye sincs összegyűjteni

felhalmozott tudást,

ráncos arcba patkolt aranyfogat,

karonülő fülbevalóját.

Legyünk túl rajta gyorsan!

Az ámokfutás szorosan vállgödörbe,

a závár csattan,

és kéjjel mosolyog a ravasz.

 

Volt a hőskor.

Pár költő, s drámaíró elhitette,

nekem, a népnek egyszemélyben,

elviselhetőnek mondható

sors, meg életvonal jut,

elfáradt ideológiák szaftját lemoshatom,

s szentelt olajban süthetek húst

fiamnak ebédre, napra-nap.

Kérték, tegyek, hát tettem érte!

Ígéret maradt.

 

Tologatná a határokat

központi akarat,

eddig én vagyok, magamban ego,

innen ő a részem, meghatározó,

s illene viselkednem

eszerint.

 

Talpam nyoma az Erdélyért tüntetésről

mementó.

A történelem eltévedt az Aréna úton.

Túl sok kis utca volt,

kisvendéglő, halászleves.

Betért, s ottragadt valami zugban.

A tömeg szétoszlott.

Gólemre hízott törpe regnál.

Helyettem tudja, mi a helyes.

 

Ez is olyan, mint a Babij Jar.

Szakaszjegy túlvilágba.

Újév hajnalán

valami kisded anyja

keres jászolt fiának,

de bezárt az istálló,

szétfutottak Isten barmai.

József elment segélyért,

Háromkirályok csillaga leáldozott.

Csak a Kijev melletti,

természet ásta vízmosás maradt

menedéknek.

 

 

Balog Gábor

-csataloo-

2011.09.29.