Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AVARÉGETÉS

 

Bújócskát játszik

a köddel a füst,

aggat a fákra téli ruhákat,

kék láng lobban parázson,

mögötte árnyak

lopakodnak.

 

Dolgozom, kezemben

lombgereblye,

csak fejemben

serceg a toll,

fehér papíron.

Hosszú sorokat vet.

 

Furcsa gondolatok,

mind odabenn.

Viccet játszik változó világ,

– tán történelem -

velemkorúakkal,

és persze velem.

 

Auschwitz, korfüggő alapon

és kifinomultan.

Nem múltam hibái

zavarók, csak korom.

Kerti avarkupacból

-füstjét, én csináltam-

végelszámolás cetlijei

szállnak ködöt ölelni

bennemragadt,

mával vitázó

gondolatokkal.

 

Üzenet: Jó Déry Tiborom,

nem kell forognod odalenn,

megyek, ahogy írtad:

G.A úr.

Még idefenn.

 

BGJ.2007.10.21.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.