Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  

Kép

ÁRVERÉS

 

 

Eladom!

Eladom utolsó három évem!

Szelektív adásvétel lesz,

amolyan kikiáltós,

mert éppen kiáltok,

hogy eladom az utolsó három évem,

és válogatok majd

jelentkezők között,

legfőképp nemre, korra való tekinteten.

Licitálhat, bármi nő húszévesen,

hogy megvan vételhez mindene,

pénze, háza, öle, kinézete…

Kizárom!

Ki én barátom!

Mert koromhoz mérten

nem az új, karmos, nagyvadászok

között a vevő,

kinek előkelő magam

értéken juttatom, adásvétel szerint,

 egyszer három évre.

Sokba majd nem kerül,

ha megvesz, elvesz, eltesz télire,

befőttesüveg magányom oldja,

szerez örömet, hogy fel- és kibontja

a palackbazártat.

A vételárért kap majd cserébe

 majmot, dzsinnt,

tudóst, kutyát,

szeretőt, incselődőt,

bolondot, hátamon hordott

sok koloncot, emlékbazárt,

jövőbezárt újabb három évet,

és almot is tesz alám magából.

 

Szelektív, nem szerint a vásár!

Férfitől nem várok ajánlatot!

Enyhe utálatot váltana, csak tolakvás,

mások világa nem, inkább másvilág!

Nőből legyen a vázám!

Benne én a víz, és maradék

három évem: virág!

Itt, idelenn, az engem kiválasztót

viszem.

Ébren bókolok,

álmomban horkolok neki meséket,

s a röpke három évet

majd utazásnak foghatja fel.

Nagy utazásnak.

Pénzébe nem kerül semmi tartás,

keveset eszem,

s ha iszom, kijózanít. Hiszem!

 

Az árverést meghirdetem.

Címem havas hegyközelben.

Istálló.

Csak női herakleidáknak való.

Benne én, nyakig ganajban, a hirdető,

lelket árverező,

most, s tán örökre szárnytalan,

repülő ezüstfakó,

úgy ezer nap távolában

még hadrafogható társ.

A csataló.

 

-csataloo-

BGJ.2009.04.29.

http://www.youtube.com/watch?v=-1nGrvYCbDY