Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A GAZDINAK HÍZUNK-FOGYUNK!!

 

 

005--28-.jpg

 



A disznó a sárban, pocsolyában jól érzi magát.

Meghengergőzik benne, dagonyázik. Elvan, mint a befőtt.

Ha pattint a kondás, reggel a főtéren, a nyitott ólkapuból, a nyitott kertkapun át a gazda ébresztése nélkül áll be a kondába – irány a makkolás!

Abból egy kicsi, ebből egy kicsi, a kondás vigyáz, meg a kutyája is, ha van. Mert van. Miért ne lenne?

Persze, a kondás is csak alkalmazott.

A gazdinak hízik a disznó, fene a fitymafaló fajtáját!

Dagonyázás után, makkadagtól függően telt hassal, a rühek, bolhák legyek sem csípik, marják. A bőr légútjait zárja a sár, ergo döglik a bőrben élősködő apró napi gond, szebb lesz az élet. A száradó sár elzárja a hozzáférést a bögölyök hada elől. Dőzs! Mosdás helyett meg várja otthon a kapufélfa, ha betalál, egy-null naponta gazdinak! Tiszta Felcsút!


Ha morci a disznó, a makk mellé kap rezsicsökkentést. Alanyilag. Ha irredenta – a gazdi megköpködi Trianont. Ha szoci – átneveli a kondás, s a kutyák besegítenek. Lehet, hogy minden törvényszerűséget meghágva zöld a mi disznónk?? Mutat hasonlóságot ifferekkel, meg mifferrekkel, az igaz. De SCH?

Ismered a zöld disznó mesét?

Egyszer volt egy hajó, kezded ájtatos pofával mesére éhes gyermekednek, elalvás előtt. Azon volt egy ajtó, folytatod. Azon volt egy kilincs, tovább nincs – fejezed be! A kérdés az álomhatáron ringatózótól pár másodperces csend után törvényszerű: De hol a zöld disznó? ( A gyereknek fogalma nincs még az SCH-ról). Te meg kezded előröl: Volt egyszer egy hajó.....

Gazdinak hízunk.

Szerződése van belőlünk hárommillióra.

Magával kötötte, értünk.

Hárommilliónknak kell kivándorolnunk, erdőben elkóborolnunk, visszavadulnunk, vagy döglenünk, hogy hús legyen választottjai és saját asztalán.

Hogyan tovább???

A férgesedésünk sem védekezés. Sebaj Tóbiás nem alternatíva! Tanulnánk Marcitól, de ő messze van. Mi Zalában makkolunk, ő meg él Hevesen. Tanulnánk Orwelltől, de tudjuk, a nyolcvannégyes lemez harminc éve lejárt.

Elhatalmasodott közöttünk a defetizmus, a depresszió. Sokan közülünk hiszik, a dögkút a megoldás. Ott, a bánya mellett, vár minket a család, a régi birtokos. Ígér magról vetett szarvasgomba-mezőket, szivárványt a pocsolyánk fölé, meg azt, hogy a vágóhidakat bizony bezárja.

Orbán napja van naponta, naptár szerint.

Az államfői posztot, s aztán a koronát, István koronáját kinek adjuk, mi disznók??? Csak jobb lesz, a rólunk szóló tervekkel megáldott, foghatón dögkutas, mint a hamisító, vagy a bábú! Meg a sok kihalt, idióta király???!!!!


Röff, mondanám, egy a sok közül, aki nem menetel veletek, de hallgatásában disznó maga is.


Balog Gábor

-csataloo-

2o14.o6.o3.